A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény szigorításával 2026. szeptember 27-től alapjaiban változnak meg a vállalati zöldkommunikáció keretei. Az új szabályozás értelmében a kompenzációs projektekre alapozott klímasemlegességi állítások, valamint a megfoghatatlan, általános „zöld” szlogenek végleg a feketelistára kerülnek. Az alábbi elemzés és gyakorlati útmutató áttekinti a jogszabályi változások lényegét, a tiltott megfogalmazásokat, valamint a jogilag is vállalható, igazolható kommunikációs alternatívákat.
1. A szabályozási háttér: Mi változott 2026. szeptember 27-én?
A magyar joganyagba ültetett uniós irányelv ((EU) 2024/825, ún. EmpCo-irányelv) alapján a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) melléklete 12 új tiltott gyakorlattal bővül. A feketelistára kerülő kereskedelmi magatartások minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek, így alkalmazásuk egyedi mérlegelés vagy hatósági mérlegelési jogkör nélkül jogszabálysértést valósít meg.
A négy legfontosabb, környezeti állításokat érintő tiltás a következő:
- Kibocsátás-kompenzáción alapuló állítások (4c pont): Tilos egy termékről azt állítani, hogy semleges, csökkentett vagy pozitív hatású az üvegházhatású gázok tekintetében, ha az állítás kibocsátás-kompenzáción (carbon offset) alapul.
- Általános környezeti állítások (4a pont): A „zöld”, „környezetbarát”, „öko” és hasonló jelzők nem használhatók elismerten kiváló, objektíven igazolható környezeti teljesítmény hiányában.
- Részleges eredmények általánosítása (4b pont): Tilos egyetlen részintézkedést úgy bemutatni, mintha az a termék egészére vagy a vállalkozás teljes működésére vonatkozna.
- Nem tanúsított fenntarthatósági címkék (2a pont): Tilos olyan fenntarthatósági címkét vagy jelzést feltüntetni, amely nem hatóság által bevezetett vagy hivatalos tanúsítási rendszeren alapul.
A fentiek immár minden magyar vállalatra vonatkozóan szabályozzák, konkrétan ezúton tiltják a greenwashing ezen formáit. Ez kiegészíti az ESG törvény[1] és a CSRD Direktíva hazai számviteli történybe átültetett kötelezettségeit, amelyek egyelőre a legnagyobb hazai cégekre és azok beszállítói hálózatára vonatkoznak, és amelyek emiatt ma még nem fejtik ki a hatásukat a nem kötelezett cégek mindennapi kommunikációjában.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Zöld marketing útmutatójára hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy az utólagos bizonyítás komoly kockázatokat hordoz, mivel akkor már megfordult bizonyítási teher nehezedik a cégekre. A vállalatoknak ezért a jövőben már előzetesen olyan konkrét, tényszerű tételeket kell választaniuk, amelyek objektív adatokkal alátámaszthatók, és nem a már publikált állításaik utólagos védelmére kell törekedniük.
2. Állításkönyvtár: Mit és hogyan kommunikálhatnak a vállalatok?
A hiteles fenntarthatósági kommunikáció alapszabálya a jövőben az alábbi szerkezetre épül: tényleges tevékenység + számszerűsített adat + helyszín + időpont + ellenőrizhető forrás. A közvetett hatások kikövetkeztetése helyett kizárólag az igazolható tények leírása megengedett.
A) Klímasemlegesség és kompenzáció
- Tiltott megfogalmazás: „Termékünk klímasemleges – a kibocsátást faültetéssel kompenzáljuk.”
- Jogi háttér: Beleütközik a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezés -alapú termékszintű semlegesség tilalmába (1. sz melléklet, 39. pont).
- Helyes alternatíva példaként: „2026-ban 400 fát telepítettünk Monorierdőn a 10 millió Fa Alapítvánnyal, amellyel 15 év alatt 225 tonna CO2 megkötését biztosítjuk.”
- Szükséges igazolás: Ültetési dokumentáció (helyszín, darabszám, dátum, partner).
- Tiltott megfogalmazás: „CO₂-semleges csomagolás.”
- Jogi háttér: Beleütközik a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezés -alapú termékszintű semlegesség tilalmába (1. sz melléklet, 39. pont
- Helyes alternatíva: „Csomagolásunk 80%-a újrahasznosított papír (FSC Recycled, 2026).”
- Szükséges igazolás: Tanúsítvány és pontos anyagösszetétel-igazolás.
- Tiltott megfogalmazás: „Karbonpozitív működés.”
- Jogi háttér: Beleütközik a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezés -alapú termékszintű semlegesség tilalmába (1. sz melléklet, 39. pont
- Helyes alternatíva: „2026-ban [X] tonnával csökkentettük a saját kibocsátásunkat a 2024-es bázisévhez képest.”
- Szükséges igazolás: Azonos módszertannal mért kibocsátási adatok.
- Tiltott megfogalmazás: „Minden eladott termék után fát ültetünk – így a vásárlás klímabarát.”
- Jogi háttér: Beleütközik a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezés -alapú termékszintű semlegesség tilalmába (1. sz melléklet, 39. pont) és az általános állítások tilalmába (9. §).
- Helyes alternatíva: „Minden eladott [konkrét termék] után 1 fa telepítéséhez járulunk hozzá. 2026-ban ez [X] fát jelentett.”
- Szükséges igazolás: Darabszám-elszámolás és ültetési igazolás.
B) Általános környezeti állítások
- Tiltott megfogalmazás: „Környezetbarát cég vagyunk” / „Zöld vállalat” / „Fenntartható működés.”
- Jogi háttér: Általános állítás igazolt, elismerten kiváló teljesítmény nélkül (9. §).
- Helyes alternatíva: „2026-ban 6 hektár élőhely-helyreállításban vállaltunk szerepet Pölöskefőn.”
- Szükséges igazolás: Hivatalos projektdokumentáció.
- Tiltott megfogalmazás: „Eco termék.”
- Jogi háttér: Általános állítás (9. §).és nem tanúsított címke (1. sz mell 36. pont) tilalma.
- Helyes alternatíva: „[Konkrét termékjellemző] + [hivatalos tanúsítvány] + [évszám].”
- Szükséges igazolás: Hivatalos tanúsítvány.
C) Részleges állítások általánosítása
- Tiltott megfogalmazás: „Cégünk helyreállítja a magyar erdőket.” (Egyetlen projekt alapján)
- Jogi háttér: Részleges eredmény teljes működésre való kiterjesztése (1. sz mell 38. pont).
- Helyes alternatíva: „Egy 6 hektáros erdőtelepítési projekt megvalósításában vettünk részt Zala megyében.”
- Szükséges igazolás: Projekt terjedelmét igazoló dokumentumok.
- Tiltott megfogalmazás: „Termékeink újrahasznosított anyagból készülnek.” (Ha csak egyetlen termékvonalra igaz)
- Jogi háttér: Megtévesztő általánosítás (9. § és 1. sz mell 37. és 38. pomt).
- Helyes alternatíva: „A [konkrét termékvonal] csomagolása újrahasznosított anyagból készül.”
- Szükséges igazolás: A termékkör pontos megnevezése és az anyagösszetétel igazolása.
D) Címkék, emblémák és jogszabályi kötelezettségek
- Tiltott megfogalmazás: Saját tervezésű „zöld pecsét” vagy elismertség nélküli partnerségi logó elhelyezése a termék csomagolásán.
- Jogi háttér: Nem tanúsítási rendszeren alapuló címke használata (1. sz mell 36).
- Helyes alternatíva: Szöveges tényállítás a kommunikációs anyagokban (pl. „A [projekt] partnere vagyunk”), címke alkalmazása nélkül.
- Tiltott megfogalmazás: „Megfelelünk a környezetvédelmi jogszabályoknak.”
- Jogi háttér: A kötelező jogszabályi előírások teljesítése nem mutatható be megkülönböztető piaci előnyként. (1. sz mell 40.)
- Helyes alternatíva: Kizárólag a jogszabályi kötelezettségeken felül teljesített intézkedések megnevezése.
3. Nem-karbon állítások mint stratégiai alternatívák
Az európai szabályozási környezet szigorodása miatt cégek tömegei veszíthetik el a korábban használt „klímasemleges” jelzőre való jogosultságukat, ami komoly kommunikációs vákuumot teremt a piacon. Míg a tiltólisták pontosan kijelölik, milyen kifejezések használata tiltott a jövőben, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy mi kerülhet a kieső szlogenek helyére.
A kialakult helyzetben a vállalatok előtt alapvetően két stratégiai út áll:
- A környezeti kommunikáció teljes elhagyása: Ez a megközelítés teljesen legitim, és számos piaci szereplő számára a legbiztonságosabb döntést jelenti. Egyes cégméretek esetén ez az ESG törvény szerinti beszámoló és a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentés elkészítési kötelezettségét is sértheti.
- Igazolható eredmények felmutatása: Olyan tényleges környezeti fejlesztések megvalósítása, amelyekről valós és ellenőrizhető állítások tehetők.
A szabályozás szempontjából kulcsfontosságú részlet, hogy a kompenzációs projektekre (carbon offset) alapozott semlegességi tilalom kifejezetten az üvegházhatású gázok kibocsátására (GHG) vonatkozik. Ezzel szemben létezik a környezeti intézkedéseknek egy olyan köre is, amely nem GHG-állításokon, hanem fizikai, helyhez kötött és közvetlenül mérhető változásokon alapul.
Eredménytípus | Amit ebből leírhatsz | Amit NEM írhatsz belőle |
Élőhely és biodiverzitás | „6 hektáron 72 000 fából álló, 15 őshonos fafajt és 6 cserjefajt tartalmazó biodiverzitást növelő erdőtelepítésbe szálltunk be Pölöskefőn …x db fával/y ha nagyságban (2026–2028)." | „Biodiverzitás-pozitív cég vagyunk." ⚠️ |
Lombkorona és árnyékolás | „[N] m² új lombkorona létrejöttéhez járultunk hozzá [helyszín]-en." | „Hűtjük a várost." |
Vízmegtartás, talajvédelem | „A telepítés vízvisszatartási és talajvédelmi célt is szolgál [helyszín]-en." | „Vízsemleges működés." ⚠️ |
Városi mikroklíma | „Miyawaki-minierdőt hoztunk létre a telephelyünkön, [N] m²-en, [N] tő őshonos növénnyel." | „Megszüntettük a hőszigethatást." |
Munkatársi bevonás | „Munkatársaink 2026-ban [N] alkalommal vettek részt telepítési és utógondozási munkában." | „Munkatársaink zöldebbé tették a céget." |
Közösségi hatás | „A telepítés [N] helyi önkéntes bevonásával zajlott." |
A hiteles és jogilag is vállalható vállalati kommunikáció alapszabálya mindegyik esetben ugyanaz: a cégeknek kizárólag a ténylegesen elvégzett tevékenységet szabad leírniuk – elkerülve a közvetett hatások kikövetkeztetését –, az elért eredményeket pedig szigorúan a konkrét projektre kell korlátozniuk, elkerülve azok általánosítását a teljes vállalati működésre.
4. Szürke zóna: Mikor elengedhetetlen a jogi kontroll?
Különösen indokolt a szakértői felülvizsgálat az alábbi három kiemelt kockázatú esetben:
1. A teljes vállalati működésre vonatkozó állítások: Egyetlen projekt eredményéből nem lehet a teljes cégre következtetni. Míg az „Erdőt telepítettünk Zalában” megfogalmazás szabványos és korrekt, a „Cégünk helyreállítja a magyar tájat” állítás már a részleges eredmények általánosításának tilalmába ütközik.
2. Címkék, emblémák és vizuális jelzések: Nem tanúsítási rendszeren alapuló fenntarthatósági címke elhelyezése önmagában feketelistás. Ez a partnerségi logókra is vonatkozik a termékcsomagoláson.
3. A „semleges” megjelölés használata: A klíma-, szén-, víz- és biodiverzitás-semlegességi állítások közül a GHG-vonatkozásúak kompenzáció alapján kifejezetten tiltottak, az egyéb típusú semlegességi állítások pedig szigorú bizonyítási kötelezettség alá esnek.
5. Vállalati önellenőrző: 5 kérdés a felkészültség felmérésére
Az alábbi kérdéssor célja annak tisztázása, hogy a vállalat rendelkezik-e olyan mérhető környezeti eredményekkel, amelyekre jogilag is megalapozott kommunikáció építhető.
# | Önellenőrző kérdés | Pozitív válasz esetén | Hiányosság esetén |
1 | Rendelkezik a cég olyan környezeti eredménnyel, amely számmal, helyszínnel és dátummal leírható? | Az állítás szilárd alapokon nyugszik. | A jelenlegi kommunikáció megalapozatlan lehet. |
2 | Hitelesen igazolható az adatok származása? (pl. mérési jegyzőkönyv, partneri tanúsítvány) | Az állítás objektíven alátámasztható. | Az utólagos bizonyítás komoly hatósági kockázatot hordoz. |
3 | Az eredmény a saját tevékenységhez kötődik, vagy vásárolt kompenzációból ered? | Tényszerűen leírható. | Vásárolt kompenzációra semlegességi állítás nem építhető. |
4 | Biztosított az eredmények hosszú távú nyomon követése és utógondozása? | Fenntartható állítás. | Az egyszeri akciók utólagos kockázatot jelenthetnek. |
5 | A jelenlegi weboldalon és csomagoláson szereplő szövegek pontosan lefedik az elért eredményt? | Megfelelő az összhang. | Szeptember 27. előtt a szövegek felülvizsgálata szükséges. |
Értékelés és teendők
4–5 pozitív válasz: A vállalat megfelelő alapokkal rendelkezik a kommunikációhoz. A feladat a megfogalmazások pontosítása az állításkönyvtár mintái alapján.
2–3 pozitív válasz: A környezeti kezdeményezés létezik, de a dokumentáció, a nyomon követés vagy a saját működéshez való kapcsolás hiányos. A hiányzó láncszemek pótlása javasolt a nyilvános kommunikáció előtt.
0–1 pozitív válasz: Jelenleg nem áll rendelkezésre igazolható környezeti eredmény. A kockázatos szlogenek használata helyett először fizikai, mérhető és dokumentálható környezeti fejlesztések megvalósítása szükséges.
Hivatkozás
[1] 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
Gyakori kérdések
Mely cégekre vonatkoznak az új zöldkommunikációs szabályok?
Minden Magyarországon fogyasztóknak kommunikáló vállalkozásra, mérettől és árbevételtől függetlenül. Az Fttv. feketelistája nem ismer küszöbértéket: ugyanúgy vonatkozik egy kétfős webshopra, mint egy multinacionális vállalatra. Ebben különbözik az ESG- és CSRD-kötelezettségektől, amelyek csak meghatározott méret fölött élnek.
Mi a különbség az Fttv. új szabályai és az ESG- vagy CSRD-kötelezettség között?
Az Fttv. azt szabályozza, mit mondhatsz; az ESG-törvény és a CSRD azt, miről kell beszámolnod. Az Fttv. feketelistája minden vállalkozásra vonatkozik és a fogyasztói kommunikációt érinti. A jelentési kötelezettség csak meghatározott méret fölött él. A kettő független egymástól.
Vonatkoznak a szabályok a vállalkozások közötti (B2B) kommunikációra is?
Elsősorban a fogyasztóknak szóló kommunikációra vonatkoznak, de a B2B szereplőket közvetve elérik. Aki fogyasztói végtermékbe beépülő terméket vagy szolgáltatást ad, annak a partnere kérni fogja a dokumentált alátámasztást, így a bizonyítási igény a beszállítói láncban továbbgyűrűzik.
Mi a helyzet a 2026. szeptember 27. előtt gyártott termékekkel és a már kinyomtatott anyagokkal?
Rájuk is vonatkoznak a szabályok. A 2026. évi LIV. törvény hatályon kívül helyezte az Fttv. 54/A. paragrafusát, amely az új rendelkezéseket csak a 2026. szeptember 27. után gyártott termékekre írta volna elő. Így a raktáron lévő, korábban gyártott készlet csomagolására is érvényesek a tilalmak.
Van türelmi idő az új szabályok alkalmazására?
Nincs. A Gazdasági Versenyhivatal közleményében egyértelművé tette, hogy türelmi időt nem alkalmaz, vagyis a rendelkezések a hatálybalépés napjától teljes körűen érvényesek. A hatóság ugyanakkor jelezte, hogy a jogalkalmazásban a fokozatosság elvét követi.
Leírhatom még, hogy a termékünk klímasemleges?
Nem, ha az állítás kibocsátás-kompenzáción alapul. Az Fttv. melléklete tiltja, hogy egy vállalkozás a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján azt állítsa, hogy egy áru az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatású.
Mit írhat le a cégünk, ha fát ültet vagy erdőtelepítésben vesz részt?
Azt, amit ténylegesen tett, számmal, helyszínnel és időponttal. Például: 2026-ban 400 fát telepítettünk Monorierdőn a 10 millió Fa Alapítvánnyal. Amit nem írhat le: hogy ettől a terméke klímasemleges lett. A különbség abban van, hogy a vállalkozás a tevékenységet írja-e le, vagy az abból kikövetkeztetett hatást a termékére vetítve.
Leírhatjuk, hogy az általunk telepített erdő mennyi szén-dioxidot köt meg?
Igen, ha a mennyiség a telepítésre vonatkozik, és nem a termék semlegességére. A megkötött szén-dioxid mennyisége a projekt tényszerű jellemzője, feltéve hogy módszertanilag alátámasztott, és az állítás nem fordul át semlegességi vagy kompenzációs állításba.
Használhatjuk még a „környezetbarát” vagy a „zöld” szót?
Csak akkor, ha a vállalkozás igazolni tudja az állításra vonatkozó, elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt. Enélkül az általános környezeti állítás minden körülmények között tisztességtelen. A biztonságos út a konkrét, számszerűsített tevékenység megnevezése.
Feltehetünk a csomagolásra saját zöld pecsétet vagy partnerségi logót?
Saját tervezésű fenntarthatósági címkét nem. Az Fttv. melléklete tiltja az olyan fenntarthatósági címke feltüntetését, amely nem tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem hatóság vezetett be. Helyette szöveges tényállítás alkalmazható a kommunikációs anyagokban, címke nélkül.
Melyik hatóság ellenőrzi a zöld állításokat?
A Gazdasági Versenyhivatal. A hatóság a Zöld marketing útmutatójában rögzítette az elvárásait, és kiemelte, hogy az utólagos bizonyítás komoly kockázatot hordoz, mert ilyenkor már megfordult bizonyítási teher nehezedik a vállalkozásra.
Mit tegyünk, ha jelenleg nincs igazolható környezeti eredményünk?
Két járható út van: elhagyni a környezeti kommunikációt, vagy létrehozni olyan eredményt, amelyről igazolható állítás tehető. A kompenzációra alapozott semlegességi tilalom kifejezetten az üvegházhatású gázokra vonatkozik; az élőhely-létrehozás, a biodiverzitás növelése vagy a vízvisszatartás közvetlenül mérhető fizikai változás, amelyről tényszerű állítás tehető.
Hol kezdjük a meglévő anyagaink felülvizsgálatát?
A fogyasztóhoz legközelebbi felületeken: a termékcsomagoláson, a weboldal termékoldalain és a futó hirdetéseken. Ezt követi a fenntarthatósági aloldal, a sajtóanyagok, a kereskedelmi prezentációk és az ajánlati dokumentumok.
